Isten megmutatta rajtunk szeretetét, és ezt tovább kell
adnunk másoknak; minél többet kaptunk az Úrtól, annál többet kell
adnunk másoknak.
Dr. Joó Sándor:
Dr. Joó Sándor:
A mi hűség fogadalmunk
“Monda pedig az Úr:
Simon! Simon! Ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a
búzát; De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te
azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed. Ő pedig monda néki:
Uram, teveled kész vagyok mind tömlöcre, mind halálra menni!”
( Lukács 22,31-33 )
"A keresztyén élet egyik legnagyobb kérdése a hűség, az állhatatosság, a
felismert igazság mellett való kitartás, a keskeny útról való le nem
térés, a Krisztus melletti megmaradás. ...."
"... Milyen állhatatlan ember! Milyen csalárd az emberi szív! Mennyire semmit sem ér a lelkesedő jó szándék! Milyen gyenge lábon áll még Péter apostolnak is Krisztus iránt való hűsége! Hát még a mienk! Elég annyi, hogy úgy alakuljanak a körülmények, hogy nem jó üzlet Jézushoz tartozni. Azt hiszi, gyanússá válik, ha templomba jár, és hívőnek gondolja magát. Valaki ráfogja, hogy maradi gondolkodású, “reakciós”, ha hisz Istenben, és máris szétfoszlik a hűség! Inkább megtagadja a Krisztushoz tartozást, csak hátránya ne legyen belőle! Pedig talán nem is lett volna belőle Péternek sem semmi hátránya, csak ő félt tőle! Ó, de hitvány tud lenni az ember!..."
".... Ugyanakkor azt is sokkal komolyabban kellene vennünk, amit közvetlenül ezután mondott Jézus: “De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited.” (Lukács 22,32 ). . Tehát igaz, hogy egy sötét, gonosz erő működik láthatatlanul életünk titkos hátterében, de egy másik hatalom is: Jézus Krisztus! Ha mérlegre tesszük a magunk szívének hűtlen természetét és a Sátán törekvését egyfelől, Jézus Krisztus hatalmát másfelől, akkor - de csakis akkor - mégsem reménytelen az, ami itt történik! Mégsem reménytelen a fogadalomtétel, hiszen Jézusnak még a Sátán is a szolgája! Jézus még a Sátán munkájából is jót tud kihozni. Amikor a búzát rostálják, a konkoly kihull közüle, rostálással tisztítják a gabonát. A Sátán rostájának a rázásában is Krisztus igaz tanítványainak a hite tisztul. Kihull belőle a polyva: a gőg, a hiúság, önzés, az önmagunk erejében való bizalom, de megmarad az alázatos hit. Rájövünk, hogy milyen hitványak, erőtlenek vagyunk, képtelenek a jóra, mennyire rá vagyunk utalva a kegyelemre, a bűnbocsánatra, Krisztus megtartó erejére! A magabiztos Péter is a Sátán rostájában tanulta meg az alázatot, ami alkalmassá tette őt Isten kegyelmének elfogadására. ..."
Forrás:
http://joosandor.hu/predikacio/1958-06/mi-husegfogadalmunk
"... Milyen állhatatlan ember! Milyen csalárd az emberi szív! Mennyire semmit sem ér a lelkesedő jó szándék! Milyen gyenge lábon áll még Péter apostolnak is Krisztus iránt való hűsége! Hát még a mienk! Elég annyi, hogy úgy alakuljanak a körülmények, hogy nem jó üzlet Jézushoz tartozni. Azt hiszi, gyanússá válik, ha templomba jár, és hívőnek gondolja magát. Valaki ráfogja, hogy maradi gondolkodású, “reakciós”, ha hisz Istenben, és máris szétfoszlik a hűség! Inkább megtagadja a Krisztushoz tartozást, csak hátránya ne legyen belőle! Pedig talán nem is lett volna belőle Péternek sem semmi hátránya, csak ő félt tőle! Ó, de hitvány tud lenni az ember!..."
".... Ugyanakkor azt is sokkal komolyabban kellene vennünk, amit közvetlenül ezután mondott Jézus: “De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited.” (Lukács 22,32 ). . Tehát igaz, hogy egy sötét, gonosz erő működik láthatatlanul életünk titkos hátterében, de egy másik hatalom is: Jézus Krisztus! Ha mérlegre tesszük a magunk szívének hűtlen természetét és a Sátán törekvését egyfelől, Jézus Krisztus hatalmát másfelől, akkor - de csakis akkor - mégsem reménytelen az, ami itt történik! Mégsem reménytelen a fogadalomtétel, hiszen Jézusnak még a Sátán is a szolgája! Jézus még a Sátán munkájából is jót tud kihozni. Amikor a búzát rostálják, a konkoly kihull közüle, rostálással tisztítják a gabonát. A Sátán rostájának a rázásában is Krisztus igaz tanítványainak a hite tisztul. Kihull belőle a polyva: a gőg, a hiúság, önzés, az önmagunk erejében való bizalom, de megmarad az alázatos hit. Rájövünk, hogy milyen hitványak, erőtlenek vagyunk, képtelenek a jóra, mennyire rá vagyunk utalva a kegyelemre, a bűnbocsánatra, Krisztus megtartó erejére! A magabiztos Péter is a Sátán rostájában tanulta meg az alázatot, ami alkalmassá tette őt Isten kegyelmének elfogadására. ..."
Forrás:
http://joosandor.hu/predikacio/1958-06/mi-husegfogadalmunk