JÓ KEZEKBEN VAGYUNK
"Amit a sötétségben mondok nektek, azt a világosságban mondjátok el; amit fülbe súgva hallotok, azt a háztetőkről hirdessétek. Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, meg a testet is el tudja pusztítani a gyehennában." "Ugye, a verébnek párja egy fillér, és egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudtán kívül? Nektek pedig még a hajatok szálai is mind számon vannak tartva. Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok." "Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt."
( Máté 10,27-33 )
( Máté 10,27-33 )
Missziói küldetésünk teljesítésével növekvő mértékben áll szemben a kor szellemisége. Sokan vannak, akik minden nézet számára érvényesülési lehetőséget követelnek, de éppen ezt nem biztosítják a keresztyénség számára. A keresztyén tanítással szemben arrogáns fellépés vagy közömbösség figyelhető meg. Emiatt sok hívõ szívet tölt el az aggodalmaskodás. Az Úr viszont arra bátorít bennünket, hogy az ő szavát, tanítását bátran hirdessük az embereknek. A Krisztus-hittől eltántorodott embereket a lelepleződéstől való félelem és a krisztusi életszemlélet esetleges újbóli elterjedése aggasztja. Tulajdonképpen ma - ha nincs is vallásháború, bár a világban sokfelé ilyet is látunk - intenzív vallási rivalizálás folyik. Minden vallási szerveződés a másik rovására akar érvényesülni. Az Úr Jézus tanítványait a kijelölt rész szavaival bátorítja a hit megvallására és a félelem nélküli helytállásra. Nem hallgatja el a várható megpróbáltatásokat, hanem az azokban való hősies helytállást kéri. Vajon mi, mai keresztyének egy bekövetkező üldözés esetén megtagadnánk õt, csak hogy az életünket mentsük? Bárcsak felnőnénk arra a lelki nagyságra, hogy ha kell, az életünket is készek lennék odaadni Krisztus nevéért!
/Lukács Tamás/