2012. május 2.

A soha el nem némuló hívás



Túrmezei Erzsébet
A soha el nem némuló hívás

„Kövess engem" – hangzott először
csaknem kétezer éve már.
A Genezáret kék hullámait
beragyogta fénylőn a napsugár,
és odahagyva hálót, otthont múltat,
az első tanítványok elindultak.

Azóta századok tűntek tova,
de ez a hívó, szent, jézusi szó
nem némult el soha!
S várhattak rájuk próbák, szenvedések,
mindig voltak, akik nyomába léptek,
hogy elvesetteket keressenek,
halálból új életre mentsenek,
békét hirdessenek, szeressenek!

Áldott az a felejthetetlen óra,
amikor ez a hívásfelém hangzott,
s elindulhattam a Mester nyomában
a boldog, szolgálatba hívó szóra!

Élőn, győzedelmesen, feltámadottan
Jézus ma is itt áll előttetek.
Hív, hogy tanítványai legyetek,
s szívetek boldog, új életről zengjen!

Ma felétek hangzik a „Kövess engem!"
Hogy szemetek csodát csodára lásson! 
Legyen áldás minden elinduláson!

Forrás: Vetés és Aratás 2008/1.