Pecznyík Pál
Jézus a híd!
Röppenjünk a messze múltba,
múló századokon át,
Agg Simeon ott tartotta
karján, Isten szent Fiát!
Íme, világ Teremtője,
teremtmény karján pihen,
bűnöst, így szeretni tudó
Jézus, lehet csak ilyen.
Ő, ki bennünket alkotott,
embertestbe öltözött,
láthatatlan hídként szolgál
ma is, Ég és Föld között!
Szomorú, hogy e szent hídon,
oly kevesen mennek át,
múló honhoz ragaszkodva
vesztik el, a szebb hazát!
Nem veszhet el, ki e hidat,
még időben megleli,
csodás örökség vár arra,
el nem múló mennyei.
Drága lélek, lépj e hídra,
mert közeleg már a vég!
Országába vár az Isten,
gyöngykapuja tárva még!
Röppenjünk a messze múltba,
múló századokon át,
Agg Simeon ott tartotta
karján, Isten szent Fiát!
Íme, világ Teremtője,
teremtmény karján pihen,
bűnöst, így szeretni tudó
Jézus, lehet csak ilyen.
Ő, ki bennünket alkotott,
embertestbe öltözött,
láthatatlan hídként szolgál
ma is, Ég és Föld között!
Szomorú, hogy e szent hídon,
oly kevesen mennek át,
múló honhoz ragaszkodva
vesztik el, a szebb hazát!
Nem veszhet el, ki e hidat,
még időben megleli,
csodás örökség vár arra,
el nem múló mennyei.
Drága lélek, lépj e hídra,
mert közeleg már a vég!
Országába vár az Isten,
gyöngykapuja tárva még!