Pecznyík Pál
Jézus mennyei fény!
Legsötétebb bűn-tengerben,
felkelt a Nap, Betlehemben!
Jézus volt e csodás napfény,
emberré vált mennyei lény.
Hosszú harminchárom évig
fénylett, miként a nap fénylik,
Nem járt magasan föld felett,
keblére ölelt gyermeket.
Amerre járt nőtt a remény,
életéből áradt a fény!
Fénye: nem csak világított,
vakot, bénát meggyógyított!
Hamar lejárt földi léte,
egyre több hamis vád érte.
Irritálta tudóst, papot,
nem kívánta Őt, mint Napot!
S a kereszten kínok után,
lehanyatlott a Golgotán!
Három napig gyász, fájdalom,
mert Napot födte sírhalom.
Ám harmadnap feltámadott!
Földi napnál szebben ragyog!
Fent az Atya jobb oldalán
hallja imád, hallja imám.
Jézus dicső fénylő napunk
vagy most, és ha feltámadunk!
Celldömölk
2011. I. 8.