Yvonne Schwengeler
Egyre inkább
Egyre inkább rájövök,
Egyre inkább rájövök,
hogy az életem ajándék.
Te ott vagy az örömben,
miként a bánatban is.
Minden éjszakára új nap következik.
A sötétségnek szét kell oszlania
a Te jelenléted világosságában
- még bennem is.
Egyre inkább felismerem -
a Te gondolataid egyike vagyok.
Drágább a világ minden kincsénél,
mert Te irgalommal tekintesz rám,
és szeretsz.
Egyre inkább ámulok
a Te nagy szereteteden.
Érdemtelenül, teljességgel
érdemtelenül
adtad oda az életedet énértem.
Egyre inkább örvendezem
a Benned való elrejtettségnek.
Sosem eshetem mélyebbre,
mint a Te tenyeredbe.
Minden oldalról körülfogtál,
kezedet rajtam tartod.
Csodálatos nekem ez a tudás,
igen magas, nem tudom felfogni.
Egyre inkább belátom:
Mezítelenül jöttem a világra,
mezítelenül is megyek el.
Semmi sem az enyém,
sem az elején, sem a végén.
Ami a kettő között van, az kegyelem.